2Minden autóvezető tudja, hogy ha meg szeretné állítani a kocsiját, akkor ahhoz a fékpedált kell nyomnia – most tekintsünk el a kézifékes, csúszós, jeges megoldásoktól. Kevesen tudják azonban azt, hogy ilyenkor pontosan mi is történik a jármű belsejében! Kíváncsi vagy, hogyan is néz ki a fékrendszer? Most megmutatjuk!
Nagyon leegyszerűsítve a folyamat lényege, hogy a pedál megnyomása után a fékrendszer lassítja, majd megállítja kocsid úgy, hogy nyomást fejt ki a forgó tárcsafékre és/vagy dobfékre, ami közvetlen kapcsolatban áll a kerekekkel. A fékező hatást leggyakrabban a súrlódás fejti ki a dob / tárcsa és a fékbetétek között.
Ismerd meg a fékrendszer egyes részeit
Egy kis fizika: mitől függ a féktáv?
Alapvetően a féktáv az autó sebességétől, illetve a kerekek és az út közötti tapadástól függ. Azt szinte mindenki tapasztalta már, hogy esős, jeges, kisebb kavicsos úton hosszabb lesz a féktáv, mint egy profi, friss ropogós aszfalton. A sebességnél viszont bejön a képbe az ún. mozgási energia is. Minél gyorsabban megy egy jármű, annál nagyobb a mozgási energiája, így a fékeknek annál nagyobb energiát szükséges elvezetniük.
A mozgási energia a sebesség négyzetével nő (E = ½m·v²). Így ha például kétszer olyan gyorsan haladunk, akkor a kocsink mozgási energiája megnégyszereződik, így a fékeknek is négyszer több energiát kell majd felemészteniük – tehát az autó megállítását is négyszeres féktávon tudja megtenni.
A két féktípus: tárcsa- vagy dobfék
A fékrendszereket a súrlódás elérésének módja alapján két nagy csoportba soroljuk: tárcsafék és dobfék alapú fékrendszerekre.
A tárcsafékes kocsikban (amik sokkal nagyobb számban vannak jelen, mint a dobfékes társaik) egy fém féktárcsa adja a fékezés alapját. Amikor a féket használod egy ilyen kocsin, a fékbetétek nekifeszülnek ennek a tárcsának, ezzel okozva a súrlódást, aminek köszönhetően az autó lelassul, majd megáll.
Ezzel szemben a dobfékes megoldásnál a fék dobja körülöleli a fékpofát. Amikor a féket használod, ez a dob feszül neki a fékpofának, ami súrlódást, így az autó lassulását, majd megállását eredményezi. A tárcsafék esetében tehát két oldalról szorítják össze a fékbetétek a tárcsát, míg a dobféknél a dob teljes felületével, belülről súrlódik a fékpofának.
Mi a blokkolásgátló (ABS) célja?
Az autókban, amelyekben nincs ABS (Anti-lock Brake System), a sofőr egy hirtelen, erőteljes fékezésnél könnyen elveszítheti az irányítást a gépkocsi felett, mivel a kerekek leblokkolnak, teljesen megállnak, az álló kerekekkel csúszó autónak drasztikusan lecsökken a kormányozhatósága és lényegesen hosszabb a fékútja.
Az ABS úgy előzi meg a kereket blokkolását, hogy figyeli a kerekek fordulatszámát és amikor egy kerék megáll, csúszni kezd, akkor az ABS átmenetileg csökkenti a csúszó kerékre ható fékerőt. Ezzel elejét veszi a kerék további blokkolódásának illetve útfelületen való csúszásának, az autó pedig egyenletesen meg tud állni és kormányozható marad.
